2012. október 26., péntek

Az utazás

8.rész

Éjszaka jót aludtunk bár én nagyon izgultam,hogy milyen lesz az utazás és Anglia. Kb olyan fél éve voltam kinn a nagynénimnél és nagyon szeretek ott lakni imádok. Kis koromban is a családdal jártunk sűrűn oda de apának és anyának itt van munkahelye ezért vissza kellett jönnünk,hogy tudjanak normálisan dolgozni és élni. Nani-nak és nekem is volt kinn sok barátai akivel nagyon jól elvoltunk és nehéz volt ott hagyni őket. Bár amikor ott voltunk akkor a magyar barátok hiányoztak. Ismertük Angliát nagyon jól majdnem az életem felét ott töltöttem és sajnáltam mikor Magyarországra jöttünk vissza. Itt elvégeztük Nani-val az iskolát már, szoktunk apunak segíteni dolgozni, Nani az éneklést folytatja, én táncolok és autózok, van egy jó munkahelyem az autós szalonba. Mi kell még?! Semmi...elég jómódú család vagyunk anya divatcég főnöke, apa profi versenyző mi meg sikeres sportolók ha kell. Nani-val ha időnk van akkor járunk úszni, edzeni, futni ő még karatézik mellé. Kondiba tartjuk magunkat én meg főleg a balesetem miatt,hogy a kezem rendbe legyen tartva. Ott él kinn Angliába apának a huga és az ő fia aki az unokatesónk. Imádom őket és Autin-nak van 1 haverja akit szintén imádok. Mikor kinn voltunk mindig nagyon jól elvoltam vele és jó sokat hülyültem velük. Austin 16 éves és énekes. Szoktam is vele edzeni mikor kisebb voltam.
Austin Mahone, Barbi és Nani unokaöccse
Nani is ugyanúgy elvolt/van vele mint én mert szeretik egymást de én valahogy közelebb állok hozzá. Mindent együtt csináltunk mi ketten. 

A felkelés után reggel az első utunk volt a vásárlás. Nani-vel az én kocsimmal mentünk és neki vágtunk Pesten az összes létező boltoknak. Minden egyes ruhaboltnál megálltunk és vásároltunk. Volt saját bankkártyánk és minden lehető jó dolgot ami jó volt ránk megvettünk. Pulcsikat, polókat, toppokat, fehérneműket, pizsiket, gatyákat, cipőket, ékszereket, órákat. 
Vagy 20-nál több szatyorral mentünk haza otthon apa segített bevinni és kipakoltunk a táskába. Majd még az otthoni ruhákból is tettünk be. 
Michelle Mahone Austin anyukája a nagynénikéje Barbi-nak és Nani-nak.
Apa huga már tudta,hogy megyünk és készülődött. De nem vele fogunk lakni mert más házban él ő is és Austin is már régóta. Mi Austin-hoz megyünk ahol csak ő van és néha a haverja Alex. 
Alex (jobbra) Austin legjobb barátja




Ami nekünk jó,hogy nem lesz ott Michelle bár szeretem őt de csak az első nap lesz ott meglátogat elrendezi a szobánkat amit magunktól is tudunk és elmegy. Nem fél,hogy rendetlenség lesz mert mi Nani-val ott vagyunk és osztjuk majd a fiúkat. Tőlem meg Austin fél és hallgat rám. Már fél éve nem láttam őket és nagyon várom a találkozást, telefonon beszéltünk de az nem olyan mert személyesen kell látnom megölelnem a kis hülyémet. Olyan mintha az öcsém lenne és Alex is olyan....mondhatom,hogy van 2 öcsém bár néha rosszak de akkor is imádom őket mindig. Austin énekel ott London-ban, egy művészeti suliba jár néha néha mert folyton koncertet ad és utazik Anglián belül. 
Délután 4-kor mentünk ki a reptérre és 5-kor már indult is a gépünk. A kutyáktól elbúcsúztunk majd kinn a reptéren apától és anyától is. Anya picit sírt mert jó messze leszünk de tudta,hogy nem lesz semmi bajunk. Apa az csak mosolygott és ölelt minket a fülembe meg csak annyit súgott: legyél ügyes,jó és óvatosan Harry-vel! Erre csak nevettem egyet és szálltunk fel. A csomagokat leadtunk jó sok bőröndöt vittünk de hát ki tudja mennyi ideig maradunk és vittünk még sok pénz ami a bankkártyán volt és indultunk Angliába! 
A repülőn,hogy ne unatkozzunk megnéztük Nani-val a Horrorra Akadva kettő részét majd zenét is hallgatunk, beszélgettünk...





1 megjegyzés: