23.rész

23.rész

*Barbi szemszöge*

Elvileg nekem balesetem volt miszerint nagyot estem mert 1 kocsi elütött és akkor vágtam be a fejem aminek következtében emlékezet kiesést szenvedtem. Nani azt mondta,hogy 1 hétig feküdtem kómában tele minden gyógyszerekkel és csövekkel kötve. Az utolsó napok nehezek voltak mert elvileg rosszabbodott a tüdőm és légzőkészülékre is kötöttek a szerencsém meg az volt,hogy 1 hét után felkeltem. Így meg javult a légzésem és minden fontos szervem helyre állt, a karcolásaim is be gyógyultak de még az orvosomhoz vissza kell járni,hogy meg figyeljen javulok-e! Amiket elmondott,hogy mi is történt velem nem hittem először el gondoltam magamban ez velem nem történhetett meg mégis. Azt is mondja,hogy van most jelen pillanatban egy barátom akivel mér majdnem több mint 3 hónapja járok. Nagyon sok(k) ez nekem,hogy 1 hétig nem voltam a "világban" most meg rám zúdítanak mindent. Meg nem is akárki a pasim hanem Harry Styles az One Direction-ből. Az orvos azt mondta,hogy nem emlékszek ami 1 éven belül történt vele. Vagyis semmilyen dologra, személyre sem. Tehát fogalmam sincs,hogy ki az a Harry és a One Direction.

*Harry szemszöge*

Barbi-t ki engedték a kórházból végre de ez,hogy nem emlékszik ránk borzasztó. Úgy oda mentem volna hozzá meg öleltem volna, csókoltam volna, azt hittem az estét együtt töltjük ketten de nem! Nem mert nem emlékszik semmire. Nem,hogy rám de a többi fiúra sem se Liam, Zayn, Lou vagy akár Niall. Mondta,hogy szeretne otthon aludni és lakni így hát Nani segítségével össze pakoltak és haza vittek minden cuccát. Ez talán rosszabb volt mikor kórházban feküdt. Ott legalább tudtam,hogy biztonságban van és ott fekszik nyugodtan de most,hogy vissza költözik Austin-hoz nem baj csak még jobban abban a tudatban vagyok,hogy nem kapom vissza őt. Féltem őt és félek,hogy másba talán beleszeret vagy a régebbi szerelmébe mivel pontosan 1 éve volt neki egy szerelme amit Nani mondott nekem. Vele járt akkoriban, elvolt vele és félek,hogy összejön vele mert rá emlékszik rám meg nem! Az a szerelme Magyarországon él de félek,hogy esetleg a szíve vissza húzza majd őt oda ha meg visszamegy akkor őt keresi majd. Hallottam pakolásuk közbe,hogy Nani-val beszéltek és arra emlékszik,hogy autóversenyző ő és az apja, anyja modell és stylist. Valami Logan-t is említett aki az autós barátja. Ez szép és jó,hogy erre emlékszik hisz ezek kiskora óta benne vannak de én nem. Én csak pár hónapja vagyok benne az agyában. Nagyon utáltam a helyzetet,hogy csak ennyi ideje ismer és nem több éve!

Én inkább elmentem a stúdióba hamár Barbi úgy sem lehet velem nem volt mit csinálnom ezért ott gitároztam. Még énekelgettem kicsit,hogy jobban legyek bár ez az érzés nem múlt el. Nem is fog és nem is fog csak,hogy ha Barbi vissza szerzi az emlékezetét akkor...


*Nani szemszöge*  

A pakolás után Barbi-val elvittük haza a cuccokat segítettem még ott mindent a helyére tenni ő otthon maradt Austin-nal és Alex-al én meg elmentem kicsit kikapcsolódni. Barbi mondta,hogy nyugodtan menjek majd mentem is pár haverhoz beszélgetni. Londonba is volt pár angol barátunk és azokhoz mentem. A legbolondabb volt ott Ali 1 angol lány. Már régóta ismerjük Barbi-val mert mikor ott laktunk Londonban több évig akkor vele jártunk egy szakkörre a művészeti suliban. Van neki egy bátyja aki nem néz ki rosszul! Mindig is néztem őt,hogy milyen sármos, szépfiú. Ali azt mondta,hogy szeret nagyon zenélni, énekelni amit én is. Sokat kérdezgettem róla és kiderült,hogy sok mindenben hasonlítunk is! Most egy kis szórakozó helyen voltunk ahová ő is eljött. Bejött és én csak néztem rá bámultam őt nagy boci szemekkel. Olyan magas,hogy csak fel lehetett rá nézni majd bemutatkoztam.
Helló Nanetta Steven vagyok örvendek. - mutatkoztam be
Helló én James Maslow!  - nyújtotta a kezét és meg is puszilt.
Ahh ez a pasi valami eszméletlen, annyira helyes, tökéletes, szexi...szinte minden meg van benne amit szeretek egy férfiban.

Nagyon bele szerettem most még jobban mert láttam ilyen közelről őt. Nem is ittam semmi alkoholt mert szinte az egész napot végig beszéltem csak vele. Mindent meg tudtam róla,hogy mik a kedvencei, a családja, a barátai, van 1 kis kutyája is és én is szintén kutya imádó vagyok. Ő ivott pár pohár sört de nem sokat. Este 10 óra után már indultunk haza. Elköszöntem Ali-tól össze vissza ölelgetett mivel nem keveset ivott ő és ment haza a barátaival. Én maradtam még kinn James-el majd mondta,hogy haza kísérhet-e?! Mondom persze miért nem nem baj az!
A haza felé való úton is végig beszélgettünk nem volt olyan perc,hogy ne beszélt volna valamelyikünk.
Nagyon jó ember és nem is tudom,hogy pár óra alatt ilyen hamar és ennyire meg ismertem valakit. Éjfélre haza is értünk majd a ház előtt meg álltunk még. Előttem állt közelebb lépett átölelte a derekamat az arcomból az oda lógó hajtincset elsimította, mélyen bele nézett a szemembe és meg csókolt. Azt sem tudtam akkor,hogy hol vagyok. Olyan mintha a fellegekben lettem volna,csak szárnyaltam és élveztem minden pillanatot. Sosem voltam és nem is vagyok ilyen,hogy pár óra ismertség után csókolózok de ez most kivételes alkalom volt. A csók végén mélyen a szemebe nézett oda adott egy cetlit amin a telefonszáma volt meg puszilt majd haza ment. Én csak álltam neki dőlve az ajtónak pár percig majd bementem csöndben aludni. Ezek után szép álmaim lesznek...