2013. április 9., kedd

56.rész

56.rész

Mit? Mit Harry? - kérdeztem mert semmit sem értettem abból amit dadog
Tudod be szeretnélek mutatni a családomnak! - söpört ki pár apró tincset az arcom elől
Jaj Harry most komolyan? - kérdeztem megszeppenve
Igen nagyon szeretném ha el is jönnél hozzánk! - aranyosan megjelentek a gödröcskéi
Harry...igen szívesen elmegyek hozzátok. - pusziltam meg az arcát édesen
Húúh. - mondta nagy levegőt kifújva
Na nem kell ezen gondolkodnod,hogy nemet mondok mert olyan nincs! Tudod,hogy elmegyek veled minden hova! - öleltem meg
Köszönöm Barbi. - halkan suttogta
De mégis mikor akarsz menni? - néztem rá kérdően
Azt is tudom holnap már kéne menni...de őőő...nem ezt akartam mondani hanem a ház! - fejezte be
Milyen ház Harry? Nem értem mit akarsz na! Mondd! - kíváncsian kérdeztem
Azt szeretném,hogy együtt lakjunk és vettem egy házat itt! - hajtotta le a fejét
Na ez csodás de nem kellett volna mert itt is jól megy vagyunk...vagy nem? - ráncoltam a homlokom rá
De de...tudom,hogy bírod a fiúkat de én csak veled akarok élni egy nagy házban csak te meg én!
Ó értem én értem! Hát nekem mindegy csak tényleg veled legyek ez a fő dolog! De mi van ha nem egyezek bele és a házzal mi lett volna. - kérdeztem nevetve bár sosem mondanék nemet neki
Hát azzal nem számoltam mert legbelül reménykedtem benne,hogy jössz! - olyan aranyos volt ahogy ott állt és félve mondta,hogy elköltözne velem csak kettesben és még a családjának is bemutat az is jó. Gondolom azért mert ő ismeri az én családomat és szerinte eljött az ideje,hogy én is megismerjem az övét. Most nem volt olyan mint szokott hanem félve állt előttem azt sem tudta mit kezdjen mondani talán ideges volt,hogy nem megyek vele de ilyen nem lesz.:)
Szóval holnap menni?- kérdeztem leülve az ágyra
Igen úgyis kaptunk a fiúkkal 2 hét szabad napot és elmegyünk anyumékhoz utána be költözünk a házba ha így jó neked? - ült le mellém
Rendben jó. - simogattam meg a kezét
Nagyon imádlak. - csókolt meg és azzal a lendülettel eldőltem ő rám feküdt és a csípőjére csavartam a lábamat majd fokozatosan csókolt.
Nyakláncánál fogva húztam őt magamhoz mikor Niall benyitott.
Srácoook! - ordított
Hoppá bocsánat jaaj - gyorsan vissza csukta az ajtót
Nem baj nem baj,gyere vissza - szállt le rólam Harry
Csak azt szeretném mondani,hogy megyünk vásárolni és nem kell semmi a boltból? - kérdezte de nem mert ránk nézni pedig nem volt semmi csak csók még a szerencse,hogy ruhában voltunk bár akkor kulcsra zártuk volna az ajtót.
Aranyos vagy de nekem semmi nem kell. - válaszoltam kérdésére
De nekem igen! Hoznál 1 üveg pezsgőt? - Harry ütötte vállon
Persze hozok. - lepacsiztak majd ment is
Pezsgő neked meg minek kell? - kérdeztem
Anyumnak ajándéknak mivel megyünk hozzá. - nézett rám
Ja oké. De én mit vigyek? - eszembe jutott,hogy valamit kéne hisz mégis vendégségbe megyek Ahh meg vaaan! Virágot veszek neki jó az? Szereti anyukád? - kérdeztem
Igen jó lesz neki. - húzott magához. Biztos fogsz neki tetszeni hisz én imádlak ő meg elfogadja a barátnőmet. - csókolt meg
Hát remélem is. Ha már a "gyilkos" apumnak tetszel ami csoda mert nem fogad el akár milyen fiút akkor anyud hozzá képest semmi nem lesz. - nevettem el magamat
Bizony,hogy könnyű lesz! Nem engedem,hogy bántsanak téged. - ragadta meg a derekamat erősen

*Másnap*

Reggel az ágyban egyedül keltem Harry biztos már készül a délutáni találkozóra.
Felkeltem, kikászálódtam nagy nehezen elmentem meg mosni az arcomat,hogy frissüljek fel majd lementem a többiekhez a konyhába.
Jó reggelt Barbi! - ölelt meg Liam
Helló. - örült nekem Niall aki pirítóst evett de ki is vettem a kezéből mert éhes voltam
Szia Barbi. - ültem le a székre mikor köszönt Harry közbe rántottát készített
Na tessék kész a kaja! - rakta Harry elém a rántottát
Mióta tudsz te főzni Styles?! - szólt rá Louis
Tudod elég rég óta csak nem mutattam meg! - mondta neki Harry mérges fejjel de belül nevetve
Szóval Barbi kihozza belőled mi? Óóó értem én. - viccelődött Lou
Igen ki hozza. - Harry már mosolygott
Mást is kihoz belőled mi... - hallgatott el Lou mert mérges arccal néztem rá jobban tette ha kussol.
Meg ettem a reggelit fel mentünk Harry-vel bepakolni de még jó,hogy neki a fele cucca még a táskában volt így nem kellett mindent bele tenni.
Ebben a házban semelyik fiú sem lakja le egész életét. Ez csak arra van,hogy ha koncerteznek akkor itt Londonban legyek hol aludniuk és haza menni ne kelljen nekik. Én szintén ide költöztem hozzájuk de ezek szerint Harry velem akar élni aminek örülök és vett egy házat szintén Londonban ahol csak mit kette fogunk lakni. A fiúkhoz vissza fogunk jönni hisz a koncertek, a stúdiózások, a fényképezésekre elkísérem Harry-t persze amire tudok is jönni majd ha csak nem lesz dolgom.
Egy baj volt,hogy itt nem volt kocsim! Annyira idegesített,hogy nem tudok menni el magamtól ha akarok mert Harry vagy elviszi az övét vagy vele megyek és akkor ő vezet. Az egy dolog,hogy abba hagytam a versenyzést de vezetni szeretek és jó lenne. Asszem be kéne szerezni valami jó kocsit ide is!!!
Amint be költöztünk a házba első dolgom Harry családja látogatása után elmenni egy szalonba és venni egy kocsit.
Le is vittük a kocsiba a cuccokat minden szüksége dolgot be pakoltunk ami kell elköszöntünk a srácoktól majd indultunk Holmes Chapel-be. Az oda út nem rövid de Harry nagyon akarja,hogy ismerjem meg a családját és nem mondhatok neki nemet.
Összesen 243 km-t kell majd levezetnie Harry-nek de szeret vezetni így semmi gond nem lesz.
Ne cseréljünk Harry az út során? - kérdeztem hátha elfárad
Nem nem kell bírom, majd szólók ha kell oké. - fogta meg a kezemet
Jól van csak nem akarom,hogy elfáradj és oda érkezve hulla legyél. - simogattam meg az ujjait
Jaj nem leszek veled sosem! Majd este felébresztesz engem. - kacsintott nevetve
Közbe hallgattunk rádiót és leadták a Kiss You-t is. Mikor meg hallottam azonnal oda kaptam,hogy hangosítsam fel és elkezdtem mozogni ülve a zenére. Harry csak nevetett rajtam,hogy még mennyire szeretem a zenéjüket annak ellenére,hogy vele járok mégis imádom a csapatot. Igen szeretem még őket bár fura,hogy a kedvenc bandám egyik fiú tagjával járok most meg a családjához is megyek. Jó össze jött minden az,hogy ilyen híres versenyző vagyok Magyarországon és külföldön is egyaránt, a 1D-t ismerem eléggé közelről is mi kell még?!
Nem kellett átvennem a kormányt Harry-től mert jól kibírta az utat. Oda évre kicsit izgultam,hogy mit fog szólni rám Anne és Gemma.
Harry mondta,hogy mesélte róla telefonon anyukájának és ott Anne mondta,hogy kedvesnek tűnök de remélem ez való életbe is így lesz!
Mi az Barbi baj van? - kiszálltunk a kocsiból és jött oda Harry átölelni
Nem nem semmi baj...csak... - fejeztem be
Mi csak? Csak nem izgulsz? - mosolygott kedvesen
Hát de egy picikét igen. - néztem fel rá
Ugyan már na! Nem kell félni semmitől! Anne ugyan olyan mint mi, normális, kedves és nem lesz semmi baj. Hidd el nekem kellett parázni a te apádtól mert az durvább! - nevetett
Jól van na. - mondtam
Nem kell félned! Be fognak fogadni én mondom neked, szépen bemegyünk odaadjuk az ajándékot megvacsizunk és alszunk egy jót. Holnap meg indulás vissza Londonba a saját házunkba okés! - csókolt meg
Nem mondtam semmit mert hittem Harry-nek,hogy minden rendben lesz, bízok benne.
Ki vettem a táskámból az ajándékot ami egy virág volt és egy kis dobozba ajándék Gemma-nak. Harry meg hozta a pezsgőt amit Niall vett meg a nevelt apjának. Annyit tudtam,hogy elváltak a szülei és mostoha apja van de csak néha beszél róla akkor is pár percet amúgy meg nem is zaklatom ezzel mert minek tudnom róla. Érdekel persze mi van a családjával de lehet rossz neki,hogy nincs ott az igazi apja bár ezt sosem mondta és sosem látni rajta amit egy külsős ember erősnek lát benne lehet,hogy mégsem az! Erősnek és sebezhetetlennek látni őt de ha ilyenről van szó,hogy a családja vagy én akkor máris gyengévé válik a szíve. Az igaz,hogy jól megvan a mostoha apjával a vér szerinti apja már kiskorában elvált anyukájától így nem sűrűn látta már akkor sem.
Szépen kivettem a csomagot kezembe szorítottam erősen ne,hogy leessen majd kézen fogva mentünk az ajtóhoz. Kívülről egy kis aranyos családi háznak nézett ki és belül is gondolom szép hisz félig hallottam milyen Anne így biztos szépen tartja a házat.
Harry csak mosolygott rám és simogatta a kezemet,hogy nyugodjak meg ez valamennyire meg is történt. Aztán az ajtó elé érve csengetett Harry nem telt el sok idő Anne nyitotta is az ajtót nekünk.
Helló! - széles mosollyal fogadott minket. Először Harry-t ölelt meg majd engem.
Anya ő Barbi és Barbi ő anya! - mutatott be minket egymásnak
Örvendek Anne! - mondtam félénken
Ó nyugodtan tegezz engem jó! Nem vagyok én olyan öreg. - ölelt meg
Szótlanul léptem be a házba amibe Harry nevelkedett fel. Jó dolog volt,hogy nem csak ő ismeri a szüleimet de már ma én is megfogom az övéit ismerni.
Ó szia szóval te vagy Harry szerelme akiről annyit beszél! - jött oda Gemma tárt karokkal
Héé Gemma nem is beszélek annyit! - Harry vágott közbe
Óó dehogynem! Főleg mikor meg kérdezem mi van veletek azonnal elkezdesz beszélni és be nem áll a szád ha csak én nem állítalak le. De most már fogom őt élőbe látni végre és tőle meg tudok mindent. - ölelte meg Gemma Harry-t.
Robin (mostohaapja) mikor jön? - kérdezte Gemma Anne-t
Szerintem vacsorára már itt lesz, de nem tudom bármikor beeshet. - Anne kezdett készülődni a vacsorával
Segíthetek valamiban? - kérdeztem a konyhába állva
Igen kedves vagy a tányérokat előveheted ott van balra fenn a szekrényben. - mutatta Anne
Tudod nagyon kedvesnek tűnsz és Harry megőrül érted csak tudd mondom is! Tényleg mindig dicsekszik rólad,hogy mennyire aranyos vagy és elmentetek ketten Párizsba meg bárhova arról mindent elmond,hogy mennyire jó veled! És ismerem a fiamat látom rajta,hogy valóban szeret téged és rajtad is látom,hogy egybe illetek és jó,hogy vagy neki. - mondta Anne de majdnem könnyeztem mert jól esett nekem ez.
Köszönöm Anne. - mondtam neki
Ó ugyan már! Tudod nem volt eddig jó barátnője aki jó és meg maradt volna neki de veled tudom és látom,hogy sokáig fogja bírni az életbe! - adott egy ölelést
Hát ti?! - jött be a konyhába Harry
Jaj semmi csak szeretem Barbi-t ennyi. - Anne nevetett
Annak örülök mert én is. - puszilta meg az arcomat Harry
Jó napot! Helló! - jött haza Robin is
Anne és Harry köszöntötte majd jött oda hozzám.
Nem csak te vagy a Barbi? - fogott velem kezet
De igen én vagyok. - ráztam kezet
Aranyos vagy és gratulálok,hogy együtt vagytok. - ölelt meg. Bár nem az a szókimondó ember nem beszél sokat de látom rajta örül,hogy vagyok Harry-nek.
A vacsora is kész volt, segítettem megteríteni majd asztalhoz is ültünk. Robin és Anne ült az asztal főnél előttem Gemma és mellettem Harry.
Harry keze végig lenn volt az asztal alatt és a combomon pihentette.
Hallottam Harry-től,hogy versenyző voltál Barbi de miért hagytad abba? - kérdezte Gemma
Hát tudod már "kinőttem" belőle és elég volt eddig vezetni. Szerettem és most is szeretek ha kezem alá kerül kormány de így döntöttem. Magamtól természetesen most majd keresek már elfoglaltságot. - válaszoltam addig abba hagytam az evést,hogy ne köpködjek.
Értem. - Gemma mondta
De apukád is az nem? - kérdi Anne
Igen az de ő még mindig az Magyarországon. - mondtam
Anyukád meg híres divattervező ha jól tudom. - Robin szólalt meg
Így van az! Sok ruhát tervezett és sminkes, stylist egyben. - erre is szintén válaszoltam
Ó akkor imádom az egyik ruha kollekcióját! Meg is vettem egy egyik pólót amit imádok és mindig is szerettem. - Gemma lelkesedett
Na köszönöm,hogy tetszett amit anyum csinált.- nevettem
Mi az,hogy! Imádom amiket tervez. - tapsolt már lassan annyira örült.
Akkor jóban lesztek ha ruháról van szó...na egymásra is találtatok! - szólalt meg Harry
Most mi van! Te is szereted a jó ruhákat na. - böktem meg
Oké oké. - maradt csendben inkább
A vacsora után fel ajánlottam,hogy segítek elmosogatni de Anne elküldött,hogy nem kell menjek fel Harry-vel nyugodtan. Úgy is volt Harry már várt a lépcsőnél meg csókolt majd felmentünk.
Akkor most belépek a drága szeretett szobádba! - mondtam szemébe nézve
Igen és jól figyeld meg mert nem sok lány fordult meg itt de meg éjszakára is maradsz ami csodás lesz! - rántott magához.
Belépve szép, tágas igazi fiú szoba volt! A sarokban állt 2 gitár, volt egy nagy szekrény, nagy franciaágy, a polcon pár fénykép és egy éjjeli szekrény.
Na mit szólsz? - nézett le rám
Szép Harry! Tetszik mint te. - néztem fel rá. Mikor lépett egyet és el akarta dugni a fényképet ami kis kori képe volt az!
Ne Harry ne! - szóltam rá. Ne tedd el légyszíves ez tök cuki és előlem nem kell eldugnod! Amúgy is aranyos voltál akkor is meg most is. - vettem ki a kezéből és tettem vissza a helyére
Jól van te akartad akkor legyen úgy. Szóval most is aranyos vagyok biztos vagy ebben?? - kérdezte kaján vigyorral
Őőő igen az...csak kicsit másképp. - haraptam meg a szám szélét
Akkor most bebizonyítom milyen is vagyok! - mondta
Jaj de félek Styles! - néztem rá
Féljél is Barbi! - szólt rám
Az ajtót kulcsra zárta majd közelített felém. Meg fogott lerántott az ágyra...
Áúú - kiáltottam fel
Mi az mi az? - kérdezte idegesen
Jaj semmi csak tudod a seben fáj még és nem akarom,hogy kiszakadjon! - fogtam az oldalamat
Ó nagyon sajnálom Barbi bocsánat! - kért többször bocsánatot tőlem
Nem baj na..elfelejtetted van ez így! - simogattam meg az arcát
Akkor most megyünk fürdeni! - óvatosan átkarolta a derekamat és kilépkedtünk a folyosóra a fürdőbe be

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése