53.rész
Jézusom mi ez? Barbi mit tett veled? Mi mi...? - kérdezte és szorította a karomat
Semmi csak belém szúrta valami tűt. - hajtottam le fejem
De mi van ha meg betegedsz tőle vagy rosszabb akár? Ezt azonnal el kell mondanod apádnak ugye tudod! - erőszakosan jelentette ki
De akkor rögtön keresné és a hotelben botrányt csapna! - ijedten válaszoltam
Nem érdekel engem sem, sem őt sem! Barbi az életedről van szó nem érted! Féltelek és apádnak is meg ígértem,hogy vigyázok rád! - nézett mélyen a szemembe
Még jobban meg fogta a csuklómat és elkezdett kifele vinni a folyosóra! Ott a liftbe bevitt minket majd le apához az alsóbb szintre. Kopogtatott az ajtón és apa kedvesen ki is nyitotta.
Ó helló, sziasztok! - jaj bocsi Harry megint magyarul beszélek, majd váltott is angolra
Mi történt,hogy ilyen rémültek vagytok? - kérdezte és be is mentünk közbe
Barbi-nál itt járt Logan! - Harry ült le a kanapéra
MI? Mikor mi van? - háborodott fel apa
Az előbb kimentem a szobából és Barbi mondta,hogy benn járt nála de az hagyján hanem ezt tette vele! - magához húzott és mutatta a szúrást ami már egyre jobban kezdett belilulni.
Úramisten! Mi ez,hogy tette ezt és miért? - fogta a karomat apa
Beleszúrta egyszerűen és nem tudjuk mi volt a tűben! - nézett egymásra apa és Harry
Jó akkor azonnal megkeressük neked meg hívunk egy orvost! - nyúlt is apa a telefonhoz
Én csak leültem és könnyeket potyogtattam amiért ez történt velem meg amiatt is,hogy fájt a seb ahol a tű nyoma volt. Hozzá nem nyúltam csak lógattam és vártam mikor múlik el ez az szúró fájdalom!
Ó végre itt van! - apa örvendezett,hogy jött fel 1 orvos
Itt van ő a lányom és tudni akarjuk mivel szúrhatták meg őt.
Az orvos elvitt engem a másik szobába,hogy alaposan meg tudjon vizsgálni.
Várjon én is megyek! - szólt utánunk Harry
Mehetek? - kérdezte az orvost
Igen persze de ne szóljon bele semmibe és maradjon nyugton csak akkor! - jelentette ki a doki
Rendben nem lesz semmi probléma! - állt egyenesen Harry
A doki leültetett az egyik fotelra majd vért vett tőlem és a vérnyomásomat is megmérte.
A szívemmel semmi baj nem volt viszont a minta amit elemzett már nem úgy látszott mint ami ép.
Harry csak ült velem szemben és izgult mi lesz velem, félően nézett rám még a lábát is rángatta ide-oda az idegességtől.
Mi az doki, mit talált? - nézett rá Harry
Hát nem jó dolgot azt biztos! - rázta a fejét
Mi van benne? - jött közelebb
Méreg! Ami nem más mint drog.
Harry arcán látszott az idegesség! Nagyon mérges volt Logan-re amiért ez tette velem
Ez a drog olyan kábítószer amitől a teste az embernek elgyengül majd összeomlik, nem fog emlékezni semmire ha nem kezelik ki belőle! - Harry a doki szavaira még jobban mérgesebb lett én meg csak hallgattam halkan és vettem tudomásul,hogy mi is van bennem
De akkor lehet kezelni ugye? - állt fel Harry
Igen persze, még időben észre veszik akkor ki lehet üríteni a szervezetből és szerencséje volt Barbi-nak mert ezt még csak fél órája tették bele így ki ürül ha nem kap többet! - nyugtatta meg a doki Harry-t
Mit kell tenni hozzá? - kérdezte Harry
Adok egy gyógyszert amit kell szednie ha azt szedi 1 hétig semmi baja nem lesz soha többé, meg sem érzi,hogy ürül ki belőle és mellékhatása sincsen. - írta is fel a gyógyszert és oda is adta
Köszönjük doktor! - Harry kezet fogott vele majd én is
Logan még meg fizet ezért! Meg keresem és annyi lesz neki! - csapkodott Harry
Na nyugodj meg Haz! Semmi bajom nem lesz a gyógyszer hatása hallod mit tesz! 1 hét alatt kinn lesz belőlem és jól leszek. - simogattam a karját
De nem vigyáztam rád! - gyorsan fordult meg én meg ijedtemben összerezzentem
Nem tudsz mindig ott lenni,hogy megvédj na! Légyszíves nyugodj le kérlek! - öleltem meg
De én szeretnék rád vigyázni rád ameddig élek és ezt ma nem tettem meg! - ütötte az asztalt
Harry kérlek semmi bajom látod te is! Ne legyél már ilyen és ne előttem, különben is utálom ha valaki ideges ha ilyen vagy jó akkor ki is megyek,hogy nyugodtan üssed a falat is! - fordultam meg és irányt vettem az ajtó fele.
Neee! Ne menj el! - fordult oda és húzta vissza a karomat, magához rántott szorosan megölelve
Máskor jobban oda figyelek rád! - borult a vállamba
Mi történt? Mi? Jól vagy Barbi?! - sietett be a szobába Nani
Igen jól gyógyszer van ami hat és semmi bajom nem lesz. - szorosan ölelt magához
Hallottam a hírt apa hívott! - Nani izgult
Már nincs gond na nem kell félni. - nyugtattam le őket. Ők voltak idegesek és belém szúrták a tűt ez kicsit fura de erősnek kellett látszanom,hogy ők is azok tudjanak nagy nehezen lenni.
A nap folyamán kezdtem lassan elköszönni Michelle családtagjaitól mivel a fiúkkal holnap utazunk vissza Londonba. Le is mentem Harry-vel kézen fogva mindenkitől elbúcsúzni, puszikat adni, ölelkezni. Még ajándékot is kaptam Michelle férjétől aki nagyon kedves ember és összeillenek nagyon mint azt mondtam többször is. Nekik nem mondtuk el mi történt velem hisz nem is ismerik Logan-t és jobb ha nem rontjuk el a jó kedvüket eme csodás szép este után.
Már a srácokkal minden cuccot összepakoltunk csak menni kell a gépük jön és holnap irány vissza London. Vissza az életbe, vissza a 1D fellépésekhez ahhoz,hogy újra ott legyek a fiúkkal egy házban a sok baromságaikkal, az éneklésekkel és meztelenkedéseikkel együtt.
Alig várom már,hogy vissza menjek bár jó volt itt szép volt a szertartás, jó volt az utána lévő buli, a mi bulink mikor elmentünk partyzni és berúgtunk mint állat de már kezdek John-nal is megbékélni sőt tulajdonképpen bajom nincs vele. Fura úgy elsőre de már megszoktam.
*Másnap*
Reggel csak hajnal 5-kor keltünk gondoltuk minek korábban hisz így is fáradtak vagyunk majd alszunk a gépen. A fiúk nehezen kászálódtak ki az ágyból Niall még félmeztelenül totyogott előttem miatta nem tudtam bemenni a fürdőbe mert evett valami kenyér véget félkómásan én meg ugráltam mögötte,hogy mikor férek már be az ajtón! Csak sétált lassan végre 5 percbe tellett míg bejutottam a kis ajtón.
Ahh hol van a fésűm! - ordított Zayn arcát fogva,hogy mennyire rossz a haja
Ott van előtted te buta! - mutattam rá. De nem is rossz a hajad. - nyugtattam le
Dehogynem nézd csak meg....össze vissza áll úúh! - ideges volt ez miatt
Na fiúk mehetünk? - kérdeztem bár tudtam még valamelyik nem áll készen
Várj még, várj még Barbi! - ugrándozott a gatyájába Liam
Nekem nem gond csak már a pilóták megőrülnek ennyi várakozástól. Fiúk kérlek hozzátok a cuccotokat és indulás! - szóltam rájuk mint valami anya
Igenis hölgyem! - tisztelgett Louis
Megyünk már drága Barbi! - kacsintott Liam
Jól teszitek na gyertek! - majd irányt vettünk az ajtó felé a liftbe betuszkoltuk magunkat lementünk, az ott dolgozók is segítettek bepakolni a kocsiba a reptéren is be raktuk a csomagokat a gép meg indult is!
*London*
Végre a hosszú út után haza érkeztünk.
Az út elég hosszú volt de felét végig aludtam felét meg kártyázással töltöttem. Arról nincs is mit mondanom.
Kinn újra csak én voltam és a fiúk. Austin úgy döntött,hogy még nem jön haza majd csak pár nap múlva addig utaznak Amerikán belül ahogy Nani és John is kinn maradtak.
Az első napot alvással töltöttük majd másnap keltünk mind egymáson. Ott feküdtünk le ahol legközelebb volt a talaj vagy az ágy és ami puha dolog.
Azt a napot pakolással töltöttük az összes ruhát kipakoltunk betettük a mosógépbe és mostunk sok sok adag ruhát. Minden dolgot a helyére tettünk majd a fiúknak kellett is menni a stúdióba dalokat felvenni.
Úgy döntöttem elmegyek vásárolni úgysem voltunk otthon napokig a hűtő üres ha meg haza jönnek a fiúk éhen halnak.
Szerencsémre Paul elvitte a fiúkat Harry kocsija meg itthon maradt! A másik szerencsém,hogy a kulcsokat is a szekrényen így tudtam menni az ő kocsijával a boltba.
Nem voltak sokan még jó tehát könnyen tudtam a kocsival menni az üzletbe.
Szia szépség! - szólt mögülem egy férfi hang méghozzá magyarul. Hátrafordultam és láttam ott áll szorosan mögöttem Logan!
Te te...meg mit keresel itt? - rémültem dadogtam
Tudod tudtam,hogy ma jössz haza és követtelek téged. - mosolygott
De mondtam már,hogy hagyjál békén. - toltam a kocsi magam előtt a kasszához
Nem foglak amíg az enyém nem leszel! - szorította meg a fájós karomat. Óh hallottam kaptál ellenszert? Tudod arra nem lesz szükség! - rángatott
Engedj el! - néztem a szemébe bár undorodtam tőle
Kifizeted akkor elfoglak! - meg is várta még fizetek a kocsiba bepakoltam ott meg magához fordított.
Úgy látom most nincs itt a drága Harry-d,hogy meg mentsen téged mi? Hát ez szomorú,hogy nem véd meg mindentől. - felhúzta a pólómat megnézve a sebhelyet
Látom gyógyul de erre szükséged lehet!- majd elővett még 1 tűt és felém tartotta
Ne kérlek Logan ne! Elmegyek veled csak ne add azt be! - könyörögtem
Ó valóban Barbi! Hát legyen. - örült a szavaimnak a kocsijához vezetett be dobott az anyós ülésre és elhajtott velem hozzá.
Egy jó nagy kertes házhoz vitt ahol karomnál fogva ráncigált. Befele menet meg szólalt a telefonom, Nani hívott!
Ha meg mondod,hogy velem vagy megöllek! - Logan fenyegetőzött
Halló! - szóltam bele
Szia Barbi képzeld már most utazunk mi is haza! - lelkes volt Nani szava
Jaj az jó jó...oké várlak titeket! - akadozott a hangom, Logan meg erőszakosan nézett le rám
Minden rendben Barbi? Fura a hangod! - kérdi Nani
Persze csak picit be vagyok rekedve! - füllentettem majd hála ég le is tette
Logan leültetett engem valami székre de nagyon féltem mit is akar velem tenni.
Mikor békésen ültem és vártam mi lesz ismét megcsörrent a telóm!
Nem veheted fel érted! - üvöltött rám
Nem Barbi nem! - kivette a kezemből a telefont kis ideig nézte majd megnyomta a gombot
Halló! - szólt bele Logan
Igen ki az? Barbi te vagy? - Harry hangját hallottam
Nem Barbi van itt hanem Logan vagyok. Tudod a drága barátnődet kölcsön vettem. - röhögött bele
Mi? Logan fú kinyírlak ha találkozok veled! És hol van?! Mit tettél vele te szemét? - üvöltött Harry
Még semmit na...maradjál nyugton különben nagyon megjárja a kis lány. - közben simogatott Logan
Majd le csapta a telót Logan eldobta...közeledett felém...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése