A hír

7.rész

*Nani szemszöge*

Láttam Barbi-n,hogy ha Harry-vel van akkor vidám, élettel teli. Ennek nagyon örülök mert Harry előtt volt 2 pasija de azok pár hónapig tartottak neki nem volt komoly kapcsolat. Nem volt az a pasizós fajta én sem vagyok mert nekem sincs pasim most jelen pillanatban. Mi ketten éltünk magunknak és a sportjainknak ami Barbi-nak az autó mellett a tánc is nekem meg az éneklés. Barbi-nak segítettem,hogy minden jól menjen neki és ő meg nekem tesz meg mindent,hogy sikeres énekes legyek. De most,hogy Harry hazament Barbi nagyon csalódott lett és senkihez sem szól már amióta elment. Alig eszik,iszik, nem jön ki a szobájából és ott van mellettem 2 méterre a szoba mégis interneten vagy telefonon érem el őt. Ez nem normális dolog mert ma kéne menni próbára nekem az énektanárhoz és ő is kéne hozzá mert háttértáncosom. Szépen, csendbe bekopogtattam hozzá ki is nyitotta és tudta,hogy ma tánc van jött is velem. Az én kocsimmal mentünk mert ilyen állapotban nem ültetem kormány mögé abból tuti halál eset lenni. Egész út alatt nem szólt semmit csak a fülébe dugta a fülhallgatót és azt hallgatta.
Az egész próbát csak szenvedve táncolta végig...jó volt de nem volt agyilag képbe hanem máshol bolyongott a feje. Nem csak itt bárhol otthon,boltban,táncon ugyan ez volt vele.

*Barbi szemszöge*

Még csak 1 napja ment el Harry de máris annyira hiányzik,hogy az kimondhatatlan. Még a felszállás után küldött 1 üzenetet,hogy bírjam ki nélküle, legyek erős és hamar viszont látjuk egymást. Haza fele amikor elment sírva jöttem. Apa csak vezette nem szólt hozzám, Nani meg nem mert, mert tudja,hogy milyen ingerelhető vagyok olyankor. Befeküdtem az ágyba és egész éjszaka sírtam. Nagyon szeretem őt, el se lehet mondani,hogy mennyire egyszerűen nincsenek rá szavak és elment! Elment...lehet,hogy többet nem fogom látni az a csók amit adott csak emlék marad. Lehet örökre elfelejt és nem fog emlékezni rám csak 1 lány maradtam a sok közül neki. Csak egy jó kaland volt,hogy ki kezdjen velem majd ott hagy...de nem az nem lehet! Nem hülyíthet engem NEM! Ott volt a vacsora ahol mondta,hogy senkinek nem csinált eddig ilyet. Mondta,hogy senkivel nem töltötte el ilyen jól az estét. Már mindenre tudtam gondolni talán arra is, hogy elfelejtem ami történt és tovább lépek hiszen a nagy távolság miatt semmi nem fog müködni. Próbáltam már mindent de semmi nem ment. Gondoltam rá így is úgy is. Nehezemre esett elfelejteni és 1 fiúért még sosem voltam ilyen. Erős vagyok ezt mindenki tudja hiszen így ismernek az emberek. Soha nem szoktam sírni ha igen akkor tényleg nagy a baj!

Ma este ülök a szobámba gépezek mint mindig és apum bejön!

Szia Barbi bejöhetek? - kopogott és halkan kérdezte

Persze gyere be nyugodtan. - becsukta maga mögött az ajtót, majd leült mellém az ágyra és elkezdett beszénli

Tudom,hogy Harry-vel jársz már pár napja amióta itt van kb Budapesten. Észre vettem a köztetek való kapcsolat a kémia. Látom azt,hogy mennyire megvagytok és bocsánat,hogy megint felhoztam neked ezt tudom azt,hogy mennyire hiányzik! Azért jöttem be most hozzád,hogy elmondjak valamit. Nagyon rossz látni,hogy ennyire kivagy miatta és nem vagyok az az apuka,hogy ezt hagyjam neked,hogy szenvedjél. Mivel én angol vagyok nagy szerencsédre és a hugom kinn lakik a te unokatesóddal tudod? - mondta

Igen tudom és nagyon jóba vagyok vele! - mondtam nagy szemekkel

Na felhívtam,hogy nem-e mehetsz ki hozzájuk lakni?! És azt mondta,hogy igen. Szóval ki mehetsz Angliába és ott lehetsz Harry mellett. - mikor apa ezeket a szavakat mondta azt hittem,hogy leesek az ágyról ott őröjöngtem, sikítoztam, ugráltam apa nyakába... és csak annyit tudtam mondani a könnyes szemekkel,hogy: köszönöm. Tudta,hogy ez nekem mennyire jó dolog és örülök neki hisz ezért is segített ebben. Ilyet az előzö fiúimmal nem tett volna meg,hogy megengedi,hogy kimenjek utána ilyen messzire és távol leszek tőle az sem érdekelte csak az,hogy boldog legyek. Ezt mindig is mondta,hogy az én boldogságom az első számára és Nani-é. 

Amúgy Nani is jön velem ki és holnap este utazunk is szóval egész nap csak pakolunk be és még elmegyünk vásárolni is,hogy legyenek új cuccaink.