*Barbi szemszöge*
John mellé leültem és nyugtattam őt! Fogtam a kezét,hogy nyugodjon meg de nem sok sikerrel ment neki. Jobban izgult mint Nani akiből most jön ki 2 baba. De nem csak John hanem Edward is tiszta para volt. Járt-kelt ide oda a folyosón már rendesen engem idegesített,hogy ideges!
Ed nem ülnél le?! - már szóltam rá
De de de Barbi....Nani benn van és... - körmeit rágta
Semmi de! Jó kezekben van nem lesz baj! - húztam magam mellé
Nyugi már na! - szóltam mindkettőre. Harry meg csak ült Ed mellett nyugisan.
Eltelt olyan 30 perc de volt az 45 perc is mikor kijött a doktor aki végezte a szülést! Egyszerre pattantunk fel az ikrekkel elé,hogy megkérdezzük mi van?!
A doktor mondta minden rendben ment a szülés közben, nem volt semmi baj és egészségesek a babák is!
Bemehetünk hozzájuk? - kérdezte aggódva a dokit John
Persze de az anya és a baba külön van! Ha az anyukához akarnak menni megmutatom és egyesével meg felöltözve ne legyen semmi kórokozó behozva! A babák meg a másik oldalon vannak őket egy üvegen keresztül lehet megtekinteni.
Majd mentünk is! John Nani-t akarta látni addig míg egyedül bement mi Ed-el ás Harry-vel a babához mentünk.
Aranyosak az ikrek ugye? - kérdeztem a kocsiban ülve Harry-t
Igen cukik...de akkor is fura,hogy a húgod és 19 évesek vagytok ő meg szül! De hát ez van ha szeretik egymást akkor jó. - Harry magyarázta
*John szemszöge*
Hát köszönöm Barbi-nak,hogy ott a kórházban lenyugtatott! Ha nem lett volna ott és szól rám vagy húz le a székre nem tudom mit tettem volna! Őrjöngtem volna a folyosó közepén, talán neki is ugrottam volna valaminek az izgalomban. De ő ott volt fogta a kezemet és mondta minden rendben lesz és igaza volt!
Húh még jó,hogy ott volt és Ed is meg Harry akinek a jelenléte szintén megnyugtatott. Ha nem lettek volna ott botrány lenne a kórházban amit nem Nani tesz azzal,hogy szül hanem velem lett volna gond.
Haza mentem Ed-el és el kezdtünk készülődni. Természetesen Írországba fogunk lakni de ameddig Nani nem lesz olyan állapotban,hogy gépre üljön addig itt lakunk a kis lakásban Londonban.
Majd ha minden rendben lesz vele akkor utazunk vissza véglegesen.
*Nani szemszöge*
*3 nap múlva*
Már 1 napja itthon vagyok a lakásban!John és Ed úgy vigyáz rám mint aki rokkant és mozdulni nem bír. Pedig tudok mozogni és semmi bajom hisz miért is engedtek volna haza ha nem lettem volna jól?! Áh a fiúk nem fogják meg érteni mert csak az ikrekkel foglalkoznak.
Egész nap a kezükben tartják, gyömöszölik, ölelgetik, puszilgatják. Nem is nagyon lehetne ilyen piciket ennyire ölelni de nekik szólhattam nem számított ez semmit! Ugyan úgy dögönyözték őket, és már néha a babákat sajnáltam de ha szóltam,hogy picit lassítsanak egyik fülükön be másikon meg ki! Rám se hederítettek!
Még itt lakunk Londonban ám nem sokáig mert megyünk vissza Dublin-ba hol már véglegesen fogunk élni!
Várom már,hogy a mi házunkba éljünk az ikrek szobáját szépen kidíszítettük, halvány kék, tele plüssökkel és ahogy nőnek nagyobb játékokkal csak most oda figyelünk nehogy lenyeljenek valami apró dolgot!
Barbi-ról így sem hallok nagyon sok hírt hiába lakunk egy országban még mi lesz ha odaát leszek Írországa akkor még ennyit sem fogok. De nem gáz csak kibírjuk hiszen mi babázunk ő meg gyerekeket tanít.
*Harry szemszöge*
Barbi-nak amióta meg lett a szakmája azóta a gyerekekkel foglalkozik. Persze van ideje itthon lenni délután. Olyan délután 7 körül mindig haza ér kivéve ha nincs még plusz órája de imád tanítani! A gyerekekről csak áradozik annyira szereti őket újra tanítani, szeret újat mutatni és ha ő ennyire profi akkor a tanoncai is kiváló előadók lesznek!
Ma délután 6 fele megbeszéltük,hogy elmegyek érte a munkába. Bementem ahol tanít ez egy nagy tánc stúdió. Hatalmas épület több szintes először elég nehéz volt megtalálni de megkérdeztem az ott dolgozót hol is van ő meg simán mutatta az irányt.
Mikor beléptem láttam Barbi a tükörrel szemben állt és mögötte a gyerekek. Kb. olyan 12 év körüli kölkök lehetnek akiket tanított. Pár mozdulatot tett mikor megfordult majd észre vett engem! Annyira szereti a táncot és ahogy csinálja ah nagyon nagyon profi!
Mikor meg pillantott engem akkor oda intett,hogy még marad pár percig addig is legalább a gyerekek jók lesznek. Mutatta,hogy nyugodtan foglaljak helyett majd így is tettem hátul leültem egy székre ami ott volt a falnál. Mikor lekapcsolta a zenét a srácok elmentek inni, pihenni kicsit. Barbi odajött hozzám, adott egy csókot de végig a földet nézte.
Mi van Barbi? - kérdeztem fejét megemelve
Csak még itt maradok az. Vagyis hosszabbított órák vannak és kell maradnom. - mondta
Mégis mennyi idő még az? - kíváncsi voltam
Még van az 1 óra amit eltöltök velük, tudod még jobban menjen és lesz versenyük is amire tökéletesnek kell lennie a koreónak! - magyarázott
Oké akkor maradok. - mosolyogtam
MI? Hol? Harry mi van? - dadogott a vízét iszogatva
Hát itt. - öleltem volna meg de eltolt
De még 1 óra az nem kevés! Figyelj ha van dolgod mehetsz nem akarlak feltartani, nyugodtan haza mehetsz majd fogok egy taxit vagy buszozok vagy Austin itt van majd hazavisz! - sorolta fel a lehetőségeket
Nem Barbi nincs semmi dolgom! Úgyis csak unalom lenne otthon nincs mit csinálnom itt maradik, szépen elüldögélek hátul nem zavarva senkit....vagy zavarnálak? - kérdeztem
Nem nem...dehogyis Harry..őőő oké ha akarsz akkor maradj! - adtam neki egy puszit majd ment is vissza táncolni a srácokkal.
El is telt az az 1 óra! Barbi mikor végzett oda ment még hozzá pár gyerek,hogy tisztázzanak még pár mozdulatot amit meg is mutatott még ott nekik. Látni Barbi-n,hogy szereti ezt csinálni azt ahogy bánik a gyerekekkel és meg mutat neki mindent amit ő tanult. Vissza adja nekik a jó koreókat, mozdulatokat és meg is csinálják. Barbi-ra nagyon hallgatnak, figyelik minden mozdulatát, szavát amit mond.
Ezt is szerettem Barbi-ban,hogy nagy odaadással táncol! Olyan mint én csak én énekes vagyok ő meg táncos. Most,hogy ez a hívatása mindketten elfoglaltak vagyunk hiszen ő fellép, tanítja a kölköket, és Austin-nal gyakorol.
Haza érve váratlan módon ott volt Austin! Nem tudtam mit keres ott de láthatólag Barbi örült neki mert egy puszival elköszönve tőlem mentek le a kondiba együtt. Hát ott álltam egyedül gondoltam magamban biztos táncolnak és úgy is volt mert a kondi ajtaja nyitva maradt a hangos zene meg felhallatszott lentről.
Pont a Macklemore-tól a Thrift Shop című zene ment ami tudtam,hogy imádja Barbi. Gyorsan le is mentem és amit sejtettem Barbi rázta magát erre a számra mint állat! Főleg a refrénnél "vadultak" be Austin-nal. Ha ők ketten együtt vannak és szól valami zene akkor ott kő kövön nem marad elszabadul minden és csak tánc van.
Ők ketten imádják egymást ami meglátszik nagyon. Ha rájuk néz valaki azt hinné járnak de nem csak ennyire szoros kapcsolatban vannak.
*Barbi szemszöge*
Már lassan el telik 1 év,hogy együtt vagyunk Harry-vel és közeledik a 20. szülinapja!
Jól tudja,hogy fejben tartom de mindig mondja amit én neki az én bulijaimon nem kell neki semmi más csak én! Nekem meg persze ő! De akkor is mindig adunk egymásnak valamit.
Ezúttal fogalmam sem volt mi legyen az ajándék pár apró dolog megvolt de,hogy menjünk csak kettesben valahova az nem.
Barbi tudsz jönni? - hívott be a szobába, Austin már elment én meg épp kaját csináltam mikor hívott
Igen mit akarsz? - ültem le az ölébe mert oda húzott
A szülinapomat! Tudom akarsz valahová menni igaz? - nézett rám
Hát nem Haz de gondolkoztam jó lenne mert te is ezt bírod ha mi ketten megyünk. De nem muszáj. - rángattam a fejemet
Először is lesz egy nagyon nagy buli az tuti! Kapsz tőlem ajándékot és utána azt teszünk amit akarunk! - világosítottam fel őt
Ó Barbi már tudod is mi lesz húha oké! Te szervező nő! - csókolt meg
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése