*Barbi szemszöge*
*2 héttel később*
Nani kiköltözött John-nak Írországba mi meg Harry-vel már itt voltunk Londonba.
Már 2 hete de az a 2 hét nagyon rossz volt. A fiúk csak koncertről koncertre jártak! Harry-t alig látta max két naponta. Az is úgy,hogy "helló, szia" köszönésre.
Próbáltunk telefonon írni egymásnak, beszélgetni de az nem olyan mint személyesen. Egyszerűen bele fáradtam abba,hogy várni kell rá. Nem tudtam mit csinálni! Austin is eljárt velem edzésekre de az is olyan volt mint egy kényszer. Csak azért jártam,hogy ne gondoljak semmire. Az egyik barátnőm Magyarországról felhívott,hogy mi van velem!
Beszélgettünk és mondta,hogy jár egy művészképző suliba. Elsőre tök jónak hangzott de gondoltam magamban nem lehet mennem Harry miatt. Ahj istenem,hogy itt kell maradnom, szeretem Londont nincs baj vele de ez a suli nagyon jó. Hallottam már róla és szívesen járnék oda.
Egyik este szokásomhoz híven egyedül voltam a közös házunkba. Harry megint egy újabb koncerten van.
Jó tudom milyen nekik folyamatos nyüzsgés és számíthattunk rá,hogy nem lesz sok időnk egymásra a koncert időszakban. Kezdtem hozzá szokni az egyedül léthez. Nyugodtan takaríthatok, vásárolok meg egyéb dolgok.
Szia édes megjöttem! - hallottam Harry hangját lentől ami azt jelentette vége ennek a napnak is számáraSzia. - lépkedtem le a lépcsőn
Gyere ide annyira imádlak! - húzott oda magához. Nem volt valami kedvem most ehhez ami meg is lepte őt.
Jó volt őt ölelni de magamban azon agyaltam,hogy jó lenne mégis abba a pesti suliba járni és művészetet tanulni. Mindig is szerettem volna ilyet tanulni és itt az esély csak egy a gond: Harry!
Megőrülne ha nem lennék itt neki így is tiszta gáz,hogy csak 2 naponta láthat mikor vagy én megyek a szállodába hol megszálltak vagy ő jön idő ami nem olyan mint ha itt lenne mindig.
Jó a nap 24 órájában sem lehetünk egymás nyakán de mégis ez a sok távol lét megvisel nem csak engem de őt is. A koncerteken persze oda teszi magát és szoktam látni videót ahogy énekel és meg van minden lendülete, ereje. A gond csak az lenne ha nem lennék Londonba! Ez megőrjítené őt és talán vissza esne a jó lendülete a fellépések során! Most én adom neki az erős,hogy csinálja, azzal ahogy várom itthon csak jobban csinálja miattam is!
Nehéz döntés előtt állok! Vagy maradok és tovább unom magam vagy megyek Budapestre a suliba ahol normálisan tanulok és nincs unalom egy percig sem.
Nem mertem elmondani Harry-nek mit tervezek mert totál kiborulni de muszáj lesz minél hamarabb elmondanom neki ezt.
Már késő volt mikor épp készülődtünk lefeküdni. Pont a fiókomba keresgéltem valami normális alsót mikor Harry megragadta az ajkaival a nyakamat. Akaratlanul is lemosolyodtam az érintése alatt.
Hm... - morgott a nyakamba
Harry beszélhetnék veled. - nagy nehezen csúszott ki a számon
Persze nekem mindent elmondhatsz. - biztató volt ezt hallani de nem lesz az mikor megtudja
Csak azt szeretném,hogy ha úgyis ennyit vagy távol itthonról....nekem meg van egy új célom. - dadogtam
Mi az édes? - fordultam meg felé
Egy suli ami művész képző és oda jelentkeznék. - hajtottam la fejem
Ez nagyszerű! - örült
De nem Londonban van sem Anglián belül... - néztem a padlóra már totál kész voltam
Hanem hol? - idegesség halattszott hangjában már
Budapesten. - félve tekintettem rá
Mi? Barbi pest az kilométerekre van és oda akarsz járni vagy vagy...elköltözöl innen? - csapkodott
Hát úgy lenne a legcélszerűbb,hogy ott laknák és ott lenne a suli pár percre igen. - már tiszta ideg voltam
Mi lesz velünk? Arra gondoltál,hogy mennyire szar volt mikor elmentél a cirkuszba? Hm? - hajolt fölém
Gondolkoztál,hogy az a 2 hónap vagy nem tudom mennyi nem is érdekel milyen rossz volt? Meg őrültem,hogy nem voltál itt, nem ölelhettelek? Most meg megint elmész... - sötétedtek ki szemei
De úgysem vagy itthon mert turnézol így meg én is eltölthetném valami normálissal a szabadidőm. - mondtam
Itt Londonban nem tudsz szabadidőt csinálni? Van itt minden miért pont Budapest? - fordított háttat már
Ott van ilyen jó és nem akarok angolul tanulni azért. Harry értesd már meg. - álltam fel mellé és simogattam az arcát,hogy nyugodjon meg
Nem foglak! Nem és nem...ez tudom milyen szörnyű lesz nekünk?! - sírt a vállamba
De muszáj,hogy szakmám és hobbim legyen! Az autózás már nem olyan mint régen! Ezt sokkal jobban szeretném. - pusziltam bele a hajába
De akkor megint telefon beszélgetés lesz? - pityergett. Bólintottam majd szorosan megölelt.
Te tudod....de nem mondok semmit. Én nem akarom de tudom milyen elszánt vagy és mész. Azt mondom csak bajod ne essen. - csókolt meg
Pesten már 7 napja voltam. A suli nagyon jó a barátnőmmel jól elvagyunk.
Igaz Harry elengedése nehéz volt de sikerült. Amint tudunk beszélünk telefonon vagy ír nekem.
Meg ismerkedtem a suliban egy fiúval akit Colton-nak hívtak. Ő is azon a szakon volt mint én. A pár nap alatt meg ismertem és együtt is szoktunk próbálni. A színész-táncos szakon sok mindent kell csinálni. Több színdarabot is eljátszunk amire együtt próbálunk.
Igazából nem néz ki rosszul, picit magasabb mint én rövid tüsis haja van.
Jól színészkedik ami abban rejlik,hogy kis kora óta a szüleivel ellátogatott több színházba ahol dolgoztak a szülei és nézte.
Nézte ahogy csinálják, játszanak ezért is ennyire jó. Jó vele beszélgetni de sajnálom mert már nem élnek a szülei.
Egészen jól ment nekem is a suli a jegyeimen is meglátszott ez hiszen csak négyeseket vagy ötösöket gyűjtöttem be.
Colton is meg dicsért,hogy 5 nap milyen gyorsan fejlődtem és ilyen jó vagyok. Lesz majd holnap egy fellépés amit a "nagy fejek" lesznek ott és megnéznek minket! Kissé izgulok de ott van Leo és tudom fog menni minden.
Az órán ülve jól éreztem magam mások furcsának tartották volna mit lehet egy órán élvezni de én szerettem ezt tanulni.
A tánc órákat imádtam hiszen jól tudtam kis korom óta. Colton kiváló partner ebben is és jól össze szoktunk mint egy táncos pár. Már minden táncmozdulatát ismertük egymásnak ami fontos egy táncban. Eléggé össze melegedtünk az órák alatt amit észrevettem,hogy többször legelteti rajtam a szememet és amikor dobál meglehetősen fogdos. Valóban jól mozog de kicsit idegesítő amit csinál!
Ám de az igazat meg vallva néha élvezem mikor elkapja a fenekem egy részét akkor elmosolyodom rá ő ezt észreveszi aztán abbahagyja.
Már ha ránézek eléggé érzékeket felkeltő a személyisége neki. A teste szépen kidolgozott amit olykor olykor megpillantok ha öltözik át.
Barbi nem lenne kedved menni egy színházba ma? - jött oda amikor én szedelőzködtem a cuccaimat
Óóó de mehetünk és mit nézünk meg? - kedvesen mosolyogtam rá
Az legyen titok de tetszeni fog. Akkor érted megyek este 7-re. - rögtön mondta a lényeget
Oké várlak. - majd haza mentem
Azonnal beugrottam a szekrényembe ruhát keresni de valami értelmeset amit felvehetek egy színházba. Voltak ruháim elég sok majd össze kapok valamit ami jó, szép de egyben elegáns.
*Nani szemszöge*
Hallottam Harry-től telefonon,hogy Barbi elment Budapestre! Ez a hír mit ne mondjak meglepett,hogy szó nélkül elment. Nem beszélte velem ami fura volt! A másik dolog,hogy mikor Harry mondta nem tűnt biztatónak a hangja a telefonba így úgy döntöttem elmegyek Londonba hozzá beszélgetni.
Biztos fog örülni nekem hiszen rég láttuk mi is egymást és Barbi-ról elmondhat nekem bármit ami fáj vagy nem mondja el másnak.
Ott voltam már az nap este mikor a reggeli telefon beszélgetésünk volt. Harry az ajtóban nekem esett úgy örült. Behívott majd leültünk.
Kérsz valamit inni? Vizet vagy gyümölcslevet? - kérdezte kedvesen
Köszi Harry vizet hozhatsz! - kértem tőle majd 2 perc múlva hozta is
Tudod Nani fura volt Barbi mikor elment. - keseredetten ült le
De miért mit csinált, milyen volt? - kortyolgattam a vizet
Semmit mondó a feje, nem reagált semmire, pici könny kijött a szeméből de ennyi. - mondta Harry
Jaj. - fejemet ráztam
Mi jaj Nani mi van...mi lehet vele? - idegeskedett
Hát tudod nem szokott ilyen lenni ezt te is tudod hiszen ismered! De ha nem reagál semmit és így elmegy akkor valami baj van. - nem tudtam mit tenni, ismerem Barbi-t de mégsem tudtam mire gondol.
Baj? De Nani elment...érted? A telefon beszélgetés nekem nem elég! - csillogott a szeme
Azt mondtad,hogy azt mondta azért ment el mert nem vagy vele itthon a koncertek miatt ugye? És,hogy jobb időtöltést akart nem unatkozni ugye? - megakartam bizonyosodni Barbi-ról
Igen ezeket mondta. - bólogatott Harry
Akkor az van,hogy ki akart ebből 'szabadulni'. Azért mert rossz volt neki,hogy nem vagy itthon de ő megértette,hogy turné van és idő nincs egymásra de bele fáradt ebbe! Harry szeret téged tuti csak hagyd őt most egy darabig ezzel a témával oké. - öleltem át Harry-t
De...de... ahj. - hajtott fejjel ült búsan
Hidd el ha időt adsz neki minden rendben lesz! Ismerem Barbi-t és hagyjad most. - adtam neki jó tanácsot
Hiszek neked Nani. - remegő hanggal válaszolt
Tényleg nem tudom mi ütött Barbi-ba de ez a viselkedés fura tőle. Elmegy Budapestre itt hagyva Harry-t és szó nélkül engem! Máskor mindig elköszön vagy mondja,hogy vagy de most még egy üzenetet sem írt.
Félek nehogy valami rosszba keveredjen majd jönnek a rossz hírek,hogy hol találták meg arról ne is beszélve milyen állapotban. Áhh de erre még gondolni is szörnyű!
Inkább csak csöndesen mentem vissza a hotelbe a kocsiban ülve, John már biztos vár. Az a rossz,hogy már nem csak a baba miatt aggódom de Barbi miatt is. Ha valami rosszba keveredik már pedig képes rá hiába idősebb mindig ő kerül bajba és ez nem lesz jó. Féltettem de titkon reméltem minél hamarabb vissza jön Londonba Harry-hez. Az igazat meg vallva Harry sem néz ki valami jónak, el van szomorodva Barbi miatt, nem nevet annyit én nem tudom mire készül Barbi de ez sok mindenkinek megárt azt tudom!!
*Barbi szemszöge*
Meg érkezett az este 7 óra, türelmesen vártam a fotelban ülve Colton-t! Időben meg is érkezett a szüleim nem voltak otthon megint valami üzleti úton lehettek. Csöndesen bezártam az ajtót magam után és sétáltam a kocsija felé.
Szép vagy. - adott egy puszit az arcomra
Köszönöm és te is elegánsan nézel ki. - néztem végig rajta
Köszi. - beültünk majd hajtott a színházba.
Tulajdon képen az ilyen színházas dolog engem nem vonzott inkább a mozis típus vagy ám amióta ide járok a suliba azóta jó ha járunk hisz ebből is tanulunk. A színház előtt Colton nem engedte,hogy kifizessem a jegyet ő fizette meg még a kis rágcsálni valót amit vettünk a büfébe.
A darab valami szerelmes párról szólt akiket nem engedtek egymáshoz, el tiltották mindentől a lányt. Elég jó volt de éreztem,hogy Colton nem a színpadra néz hanem rám. Fél szemmel oda pillantgattam akkor meg vagy elmosolyodott vagy elfordította a fejét,hogy ne legyen annyira feltűnő ha annyit néz engem.
Kicsit zavaró volt főleg,hogy a ruhám felül picit kivágott és belátást ad a mellkasomra. Zavarban voltam de nem tudom miért! Nem vagyok belé szerelmes de azt hiszem ő nem így vélekedik hanem ő szeret engem!
Jaj istenem de jó még 1 idióta pasi aki szeret. - gondoltam magamban ismét.
Nem lehet semmi köztünk de félek,hogy erőltetni fogja ezt a dolgot kettőnk között.
Mikor vége volt a darabnak Colton haza vitt. A kocsiból kiszállva udvariasságból felhívtam magamhoz hiszen szülők nem voltak mégis még beszélgessünk az este alatt. M
Megkínáltam üdítővel amit el is fogadott, beszélgettünk de nem akartam vele lenni egy légtérbe.
Tudod amióta oda jársz a suliba elsőre beléd szerettem. - lépkedett felém míg én a konyha pulthoz dőltem
MI? - nyeltem nagyot
Igen jól hallod Barbi....szeretlek. - nem hittem a fülemnek, istenem ne! Nem akarom,hogy belém szeressen de már késő volt! Vettem egy nagy fordulatot és fölrohantam a szobámba csöndesen.
Az fürdőből jöttem ki mikor megláttam Colton-t már a szobám ajtaja előtt állva. - Jaj ne. Csak arra tudtam gondolni ne akarjon itt és most tőlem semmi! De a feje mindent elárult sajnos és a borzasztóbb az volt,hogy ismertem nagyon is jól őt. Megragadott majd leterített az ágyra....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése